Gyakori kérdések

Melyek a főbb lépései és folyamata egy ingatlanvásárlásnak?
Milyen iratokra, dokumentumokra és információkra van szükség általában egy ingatlan adásvételi szerződéshez?
Mit érdemes megtudni az ingatlanról vásárlás előtt?
Hitel esetén mire kell figyelni és mi a hitelfelvétel folyamata? 
Milyen költségei merülnek fel ingatlan (lakás, ház) vásárlás esetén?
Ki fizeti az ügyvédet, vagyis ki viseli az ügyvédi díjat?
Melyek a leggyakoribb illetékkedvezmények, és illetékmentességek?
Mikor kell megfizetni az illetéket ingatlan vásárlás esetén?
Eladóként az alábbi költségekkel kell számolnia ingatlan eladás esetén
Érdemes-e az ingatlanközvetítő által javasolt ügyvédet megbízni?
Szükséges-e ügyvéd ingatlan adásvételhez?
Miért nem érdemes közjegyzőt megbízni ingatlan adásvétel kapcsán?
Érdemes-e foglalót adni?
A foglalót az eladónak kell-e adni, vagy ügyvédi letétbe is lehet helyezni?
Mi az az ügyvédi letét?
Mi az az elővásárlási jog?
Milyen ingatlanok kapcsán fordulhat elő elővásárlási jog?
Mi a kockázata, amennyiben az elővásárlásra jogosultat nem értesítik?
Probléma-e amennyiben a megvásárlandó ingatlanra jelzálogjog, vagy végrehajtási jog van bejegyezve?

Melyek a főbb lépései és folyamata egy ingatlanvásárlásnak? 

1. Megvásárolandó ingatlan keresése, kiválasztása, majd megállapodás az ingatlan vételára kapcsán az eladóval.
2. Ügyvéd kiválasztása és megbízása az ingatlan adásvételi szerződéshez.
3. Az adásvételi szerződést az ügyvéd előkészíti és a felek aláírják, földhivatali ügyintézés (ügyvéd).
4. Hitelügyintézés, és hitelszerződés megkötése, amennyiben a vételár részben hitelből kerül megfizetésre.
5. Vételár kifizetése.
6. Birtokbaadás, kulcsok átadása, mérőórák leolvasása és közüzemi szerződések átírása.

Milyen iratokra, dokumentumokra és információkra van szükség általában egy ingatlan adásvételi szerződéshez?

1. Az eladó(k) és a vevő(k) személyazonosító okmányai és azok másolatai. Ezek az alábbiak: személyi igazolvány, lakcímkártya, adókártya.
2. Az ingatlan helyrajzi száma és a tulajdoni lap (az utóbbit az ügyvéd intézi).
3. Az ingatlan energetikai tanúsítványa, kivéve amennyiben az ingatlan nem lakóingatlan.
4. Társasház alapító okiratra, társasház (vagy szövetkezeti ház) lakás esetén.
5. Hitelfelvétel esetén a hitelt folyósító bank tájékoztatója, amely az adásvételi szerződés tartalmi követelményeit határozza meg.
6. Ikerház esetén használati megállapodásra.

Mit érdemes megtudni az ingatlanról vásárlás előtt?

• Mi az ingatlan helyrajzi száma és mit tartalmaz az ingatlan tulajdoni lapja?
• Van-e az ingatlannak valamilyen hibája, vagy rejtett hibája?
• Milyen az ingatlan fűtési rendszere, illetve szokott-e a fűtési rendszerrel probléma lenni, vagy szükséges-e a fűtési rendszer cseréje?
• Milyen tető, illetve alsó szigeteléssel rendelkezik-e az ingatlan?
• Lakták-e az ingatlant eladás előtt vagy sem? (Nem lakott ingatlanok esetén előfordulhat, hogy az eladó sem tudod az ingatlan esetleges hibáiról, amelyek az idővel a használat hiányában kialakultak)
• Az ingatlan vételára tartalmazza-e a bútorokat, vagy sem? (Az ingatlan része a konyhabútor, fűtés rendszer, légkondicionáló, illetve minden olyan ingóság, amely egyébként, csak állagrongálással lenne eltávolítható.)
• Mennyi a közös költség?
• Mennyi az ingatlan közüzemi (rezsi) költségei?
• Van-e az ingatlannak olyan része, vagy (kerti) épülete, amely engedély nélkül került felépítésre, vagy nincs berajzolva a földhivatali térképekre? (Az ilyen épületek banki hitelek esetén okozhatnak áthidalható problémákat. Ezekre az épületekre fennmaradási engedélyt kell az eladónak intéznie, illetve fel kell tüntetni ezeket a földhivatali térképeken.)
• Milyen a társasházi lakóközösség?
• Van-e elővásárlási joga valakinek az ingatlanra? (Elővásárlási joga (nagyon ritkán) tarsasházi lakások esetén van a többi társasházi tulajdonostársnak; vagy ikerházak esetén lehet elővásárlási joga a szomszéd tulajdonostársnak; vagy tanyák, termőföldek és egyéb külterületi ingatlanok esetén van elővásárlási joga a jogszabályban meghatározott személyeknek.

Hitel esetén mire kell figyelni és mi a hitelfelvétel folyamata? 

Amennyiben az ingatlan vételárát részben hitelből kívánják megfizetni, akkor az alábbiakra érdemes figyelni.

Banki tájékoztató: Minden bank rendelkezik olyan kötelező banki előírásokkal és elvárásokkal, amelyeket bele kell foglalni az ingatlan adásvételi szerződésbe. Ezek az előírások bankonként eltérőek, illetve a bankok időszakonként változtatják ezen tájékoztatók tartalmát. Ezért minden lakásvásárlás, vagy egyéb ingatlanvásárlás esetén a vevőnek el kell kérnie a hitelt folyósító bankjától ezt a banki tájékoztatót még az adásvételi szerződés megkötése előtt. Hiszen a tájékoztató előírásait bele kell építenie az ügyvédnek a szerződésbe.

A bankok által az adásvételi szerződés előtt adott előzetes hitelbírálat jogi értelemben nem kötelező érvényűek. Az előzetes hitelbírálat általában csak azt jelenti, hogy a hitelt kérelmező vevő kondíciói alapján szoktak a vevő által igényelt összegű hitelt adni, de egy előzetes hitelbírálat eredménye a bankot még nem kötelezi a tényleges hitelnyújtásra.

A tényleges hitelbírálat az ingatlan adásvételi szerződés megkötését követően kezdődik meg, miután a vevő, vagyis a hitelt kérelmező benyújtja az összes szükséges dokumentumot a bank részére a hitelkérelemhez. Minden bank esetén a hitelkérelem kötelező melléklete egy aláírt adásvételi szerződés, amelyen szerepel az illetékes földhivatali osztály (földhivatal) un. érkeztető bélyegzője is. Ez az érkeztető bélyegző igazolja – a bank részére is – hogy ez az a szerződés, amely a földhivatal részére benyújtásra került. A hitelbírálathoz az adásvételi szerződésen kívül a vevőnek számos egyéb iratot és igazolást is be kell nyújtani a bankhoz. Illetve a bank a fedezeti ingatlanra készíttet egy értékbecslést. Előfordul, hogy ezt az értékbecslést már az adásvételi szerződés megkötése előtt kérelmezni lehet.

A banki hitel mindig az utolsó vételárrészlet. Tehát a hitel folyósításához a vevőnek ki kell fizetnie a teljes rendelkezésére álló vételárrészt, vagyis az önerőt. Ez azt jelenti, hogy amennyiben Ön például 50 millió forintért vásárol egy lakást, amiből 30 millió forint önerő és 20 millió forint banki kölcsön, akkor mind a 30 millió forintot meg kell fizetni az eladó részére, mielőtt a bank folyósítaná a 20 millió forint összegű hitelt. A legtöbb bank – a hitel folyósítása előtt – kéri, hogy az eladó ügyvéd által ellenjegyzett nyilatkozatban ismerje el, hogy a teljes önerő megfizetésre került.

A legtöbb bank csak azt az ingatlan adásvételi szerződést fogadja el, amely szerint az ingatlan adásvételi szerződés megkötése és a teljes vételár, vagyis a hitel  megfizetése között legalább 90 nap szerepeljen a szerződésben. A gyakorlatban azonban a legtöbb bank kb. két hónapon belül folyósítja a hitelt. De ehhez, vagyis a hitelszerződés megkötéséhez és a hitel folyósításához a vevő aktív ügyintézése elengedhetetlen.

A lakásvásárlás célú hitelekhez szükséges egy (vagy több) un. fedezeti ingatlan. Ez a fedezeti ingatlan a megvásárolt ingatlan szokott lenni. Azonban a legtöbb bank nem ragaszkodik ehhez. Tehát a fedezeti ingatlan lehet más ingatlan is, amelyet a bank megfelelő értékű ingatlannak fogad el.

Tapasztalatunk alapján a fedezeti ingatlan értékének legfeljebb 70-80%-ig adnak hitelt a bankok. Azonban ez bankonként, illetve a hitelt kérelmezők körülményei alapján változhat. Az előbbi arány azt jelenti, hogy egy 25 millió forintot érő ingatlan esetén 17,5 – 20 millió forint összegű hitelösszeg megítélésére lehet legfeljebb számítani. 

Milyen költségei merülnek fel ingatlan (lakás, ház) vásárlás esetén?

Vevőként az alábbi költségekkel kell számolnia ingatlan vásárlás esetén:

• ügyvédi díj: Az ügyvédi díj általában az ingatlan vételárának 0,5 – 1%-ig szokott terjedni. Bízzon meg minket ingatlan vásárlása kapcsán, hogy kedvezőbb ajánlatot adhassunk az Ön részére.
• földhivatali díj: 6600 Ft/ingatlan
• illeték (vagyonátruházási illeték): Az illeték mértéke az ingatlan forgalmi értékének 4%-a.

Ki fizeti az ügyvédet, vagyis ki viseli az ügyvédi díjat?

A magyarországi gyakorlat alapján a vevő viseli az ügyvédi költséget. Az ügyvédi munkadíj az ingatlan vételárának 0,5 – 1 %-a között szokott mozogni. Kérjen tőlünk egyedi ajánlatot ingatlan vásárlása kapcsán, hogy az általánosnál kedvezőbb ügyvédi díjat fizethessen.

Melyek a leggyakoribb illetékkedvezmények, és illetékmentességek?

Ingatlan vásárlás esetén az ingatlan forgalmi értéke (vételára) után 4%-os “vagyonátruházási illetéket” kell fizetnie a vevőnek. Ez azt jelenti, hogy pl. egy 30 millió forint értékű lakás vásárlása esetén a vevőnek 1 200 000 Ft összegű illetéket kell fizetnie.

• 2021. január 1-től, amennyiben CSOK-ot vesz igénybe az ingatlan vásárlás esetén, akkor mentesül az illeték megfizetése alól a vevő.
• Amennyiben 3 éven belül adott el lakóingatlant, akkor a következő ingatlan vásárlása esetén csak akkor kell a vásárolt ingatlan után illetéket fizetnie, amennyiben a vásárolt ingatlan drágább volt. Vagyis, ha 2 éve 32 millió forintért eladott egy ingatlant és most 40 millió forintért vesz lakást, akkor “csak” 8 millió forint után kell megfizetnie a 4%-os illetéket (nem pedig 40 millió forint után).
• Amennyiben a lakóingatlan vásárlását követő 1 éven belül ingatlant ad el, akkor a kettő ingatlan árának különbözete után kell a 4%-os illetéket megfizetnie.
• Építtetőtől vásárolt új ingatlan vásárlásákor 15 millió forintig illetékmentesség jár, ha az új lakás forgalmi értéke, vagy a vissza nem térítendő, lakáscélú állami támogatással csökkentett értéke nem haladja meg a 30 millió forintot. A 15 és 30 millió forint közötti értékre azonban meg kell fizetni a 4%-os illetéket. Tehát, ha a lakást 27 millió forintért vásárolta meg az új tulajdonos, 15 millióig mentességet élvez, de az a fölötti 12 millió után meg kell fizetni a 4%-os illetéket, amely 480 000 Ft. Azonban 30 millió forintnál drágább új építésű ingatlan esetén egyáltalán nem jár kedvezmény, még a 15 millió forintig terjedő részre sem.
• Amennyiben a vevőnek még nem volt ingatlan tulajdona, 35. életévét még nem töltötte be, az ingatlan teljes vételára pedig 15 millió forintot nem haladja meg, akkor az illeték mértéke 2%, az általános 4% helyett. Fontos, hogy az ingatlan teljes értéke nem haladhatja meg a 15 millió forintot, nem pedig csak az egy vevőre jutó ingatlan értéke.
• Ha beépítetlen telket vásárol és vállalja, hogy 4 éven belül a telekre lakóépületet épít, akkor illetékmentességben részesül.
• Termőföld, erdő, szántó, tanya és egyéb külterületi ingatlanok esetén amennyiben a vevő vállalja, hogy saját maga és mezőgazdasági célra használja az ingatlant a következő 5 évben, akkor illetékmentességet élvez.
• Egyenes ági rokonok között és házastársak között az ingatlan ajándékozás illetékmentes.

Mikor kell megfizetni az illetéket ingatlan vásárlás esetén?

Az illetéket az ingatlan tulajdonjogának megszerzését követően kell megfizetni. A NAV az ügyfélkapun keresztül értesíti a vevőt az illeték megfizetésének esedékességéről. Az értesítéstől számított 30 napon belül kell megfizetni az illetéket. A fenti értesítés a NAV-tól általában a földhivatali tulajdonjog bejegyzést követő 1-2 héten belül megérkezik a vevőhöz.
Gyakran előfordul, hogy ingatlanvásárlás esetén a NAV munkatársai helyszíni szemlét tartanak az ingatlanban. Ez egy gyakori intézkedés, és nem jelent semmi rosszat. Erre az intézkedésre azért kerül sor, mert a NAV meg kíván győződni arról, hogy a vevő által fizetett vételár tényleg az ingatlan reális forgalmi értéke. Tehát a NAV arról akar megbizonyosodni, hogy a felek nem írtak esetleg az adásvételi szerződésbe egy irreálisan alacsony vételárat azért, hogy így a feleknek kevesebb illetéket és adót kelljen fizetnie az ingatlan adásvétel kapcsán.
Az illeték megfizetésére a vevő kérhet 12 havi részletfizetést. A részletfizetést 500 000 Ft alatti illeték esetén automatikusan megadják. Azonban az 500 000 Ft feletti részletfizetést indokait igazolni kell a NAV felé.

Eladóként az alábbi költségekkel kell számolnia ingatlan eladás esetén:

Személyi jövedelemadó (SZJA), amennyiben az ingatlan vásárlása és eladása között nyereséget realizált. Illetve az SZJA-t csak az előbbi nyereség után kell megfizetni, nem pedig a teljes eladási ár után. A személyi jövedelemadó mértéke az adóalap 15%-a. Amennyiben az ingatlan eladásával nem realizált nyereséget, vagy az ingatlannak már több, mint 5 éve tulajdonosa, akkor az ingatlan eladása esetén nem kell személyi jövedelemadót fizetnie.
Az adóalapot csökkentik még az alábbi tételek:

• a ingatlanszerzéskor kifizetett vagyonszerzési illeték,
• az ingatlanon a vétel után végrehajtott értéknövelő beruházások értéke: tetőcsere, fűtéskorszerűsítés, nyílászáró csere stb.). Azonban ezeket a költségeket számlával kell igazolni.
• Az eladási ár 5%-át meghaladó, az eladást megelőző két évben végrehajtott állagmegóvással kapcsolatos beruházások, pl. festés, tapétázás, járólap lefektetés stb. Ezeket a kiadásokat is számlával kell igazolni.
• Az eladáshoz köthető költségek: ingatlanközvetítői jutalék, értékbecslés díja, hirdetések, tulajdoni lap igénylése.

A Nav oldalán a kalkulátor megmutatja, pontosan mennyi SZJA-t kell fizetnie.
Ingatlanközvetítői díjjal is számolnia kell, amennyiben ingatlanközvetítőt bízott meg ingatlana eladása kapcsán. Fontos tudnia, hogy az ingatlanközvetítői díj akkor is jár az ingatlanosnak, amennyiben az ingatlan eladás bármilyen oknál fogva később esetleg meghiúsulna.

Érdemes-e az ingatlanközvetítő által javasolt ügyvédet megbízni?

Nem érdemes az ingatlanközvetítő által javasolt ügyvédet megbízni, mivel ezek az ügyvédek gyakran abban érdekeltek, hogy a felek elkapkodva, minél hamarabb szerződést kössenek, hogy az ingatlanközvetítő minél hamarabb megkaphassa a jutalékát.

Bízzon meg ehelyett ingatlan ügyekben jártas független ügyvédet, aki az Ön érdekeit képviseli. Keressen meg minket lakás, vagy ház vásárlásával, hogy egyedi ajánlatunkkal segíthessük Önt egy biztos ingatlan vásárlásban!

Szükséges-e ügyvéd ingatlan adásvételhez? 

Igen, ingatlan adásvételhez ügyvédet kell megbíznia. Az ingatlan adásvétel olyan szerződés, amely csak ügyvédi ellenjegyzés mellett érvényes.

Miért nem érdemes közjegyzőt megbízni ingatlan adásvétel kapcsán?

Közjegyzők is eljárhatnak ingatlan adásvétel kapcsán, de közjegyzők jogszabályban meghatározott árakon dolgoznak, amelyek lényegesen drágábbak, mint amilyen díjakon az ügyvédek dolgoznak ingatlan adásvételek kapcsán.

Másrészt – mivel nem szoktak közjegyzőket megbízni ingatlan ügyletek kapcsán, ezért – közjegyzők általában nem rendelkeznek olyan gyakorlattal ingatlan adásvétel kapcsán, mint ingatlan adásvételben jártas ügyvédek.

Érdemes-e foglalót adni?

Általános gyakorlat, hogy az adásvételi szerződés megkötésekor, vagy előszerződés megkötésekor a vevő foglalót fizet az eladónak. Azonban a foglaló nem kötelező!

A foglaló mértéke általában a vételár 10%-a szokott lenni. Azonban ettől a felek eltérhetnek.

Foglaló helyett vételárelőleget is lehet fizetni az eladónak. De a felek abban is megállapodhatnak, hogy szerződéskötéskor még nem fizet a vevő az eladónak semmit, azonban ez ritka.

Foglaló nélkül is a szerződés érvényes, és a szerződést egyik fél sem szüntetheti meg a másik fél beleegyezése nélkül, amennyiben egyik fél sem szegi meg a szerződés (pl. a fizetéssel késedelembe esik).

Amennyiben a felek foglalót kötöttek ki, akkor az eladónak a foglaló dupláját kell visszaadnia, amennyiben neki felróható az ingatlan adásvétel teljesülésének meghiúsulása. A vevő pedig elveszíti a foglalót, amennyiben a vevőnek róható fel az ingatlan adásvétel meghiúsulása.

Amennyiben ez eladót ingatlanközvetítő segítette az ingatlan eladásában, akkor gyakran az ingatlanközvetítő javaslatára kötnek ki foglalót, mert az ingatlanközvetítői díj a foglalóból kerül megfizetésre. Ilyen esetben tehát azzal érdemes számolni, hogy az eladó – amennyiben vissza kellene adnia a foglalót – nem fogja tudni visszaadni a foglaló összegét.

A foglalót az eladónak kell-e adni, vagy ügyvédi letétbe is lehet helyezni?

A foglalót ügyvédi letétbe is lehet helyezni. Tehát a vevő nem köteles a foglalót az eladónak odaadni.

Mi az az ügyvédi letét?

Az ügyvédi letét lényege, hogy az ügyvédi letétbe helyezett vételárat, vagy foglalót az erre a felek és az ügyvéd által megkötött ügyvédi letéti szerződés alapján szabad csak felhasználni.

Továbbá az ügyvédi letét biztosítéki jelleggel bír mind az eladó, mind a vevő számára. A vevő számára az ügyvédi letétbe helyezett vételár azért bír előnnyel, mert kizárja annak az esélyét, hogy az eladó önkényesen nem az adásvételi szerződésben foglaltak szerint használja fel a vételárat, pl. olyan esetben, amikor az ingatlan jelzálogjoggal terhelt, és az eladó a hitel visszafizetése helyett másra költi el a vételárat, így az ingatlan nem lesz tehermentesítve. Az eladó számára azt garantálja az ügyvédi letétbe helyezett vételár, vagy vételárrész, hogy az az összeg már nincs a vevőnél, tehát amennyiben teljesülnek az adásvételi szerződésben foglaltak, akkor az eladó biztosan megkapja a vételárat.

Mi az az elővásárlási jog?

Amennyiben a kiválasztott ingatlan kapcsán valakinek elővásárlási joga van, akkor sajnos előfordulhat, hogy az elővásárlásra jogosult szerzi meg az ingatlant a vevő helyett.

Az elővásárlásra jogosulttal közölni kell a vevő által tett vételi ajánlatot az ingatlanra, vagy a már megkötött adásvételi szerződést és annak lényeges elemeit. És az elővásárlásra jogosult a vevővel egyező feltételekkel megvásárolhatja az ingatlant “a vevő elől”. Fontos, hogy az elővásárlásra jogosult nem módosíthat már a vételi feltételeken. Azonban amennyiben az elővásárlásra jogosult él az elővásárlási jogával, akkor a vevő nem licitálhatja felül a korábbi ajánlatát.

Milyen ingatlanok kapcsán fordulhat elő elővásárlási jog?

Társasházi (és un. szövetkezeti) lakások esetén nagyon ritkán, de előfordulhat, hogy a többi társasházi lakás tulajdonosa elővásárlási joggal rendelkezik, amennyiben ezt a társasház alapító okirat frögzíti. Ezért társasházi lakás vásárlása esetén minden esetben be kell szerezni a társasház alapító okiratát, és meg kell győződni arról, hogy a társasház alapító okirat tartalmaz-e elővásárlási jogot.

Mezőgazdasági, és külterületi ingatlanok, illetve tanyák esetén az un. Földforgalmi törvény alapján számos személynek elővásárlási joga van. Ilyen ingatlanok vásárlása esetén – egyéb speciális szabályok és kötelezettségek mellett – az adásvételi szerződést 60 napra ki kell függeszteni az illetékes önkormányzatnál. Ez az elővásárlásra jogosultak értesítésének módja ilyen ingatlanok esetén. A kifüggesztés alatt lévő ingatlanokat itt nézheti meg online.

Úgynevezett ikerházak esetén jogszabály alapján (Ptk.) az ingatlan többi tulajdonosa rendelkezik elővásárlási joggal. Azokat az ingatlanokat szokták ikerházaknak nevezni, ahol egy telekre több lakóépületet építettek, de a telek nem került megosztásra, ezért az ingatlannak továbbra is egy közös helyrajzi száma van. Ilyen esetben előfordul, hogy az ingatlan összes tulajdonosa korábban már megállapodott egyebek mellett arról is, hogy az elővásárlási jogot nem gyakorolják.

Mi a kockázata, amennyiben az elővásárlásra jogosultat nem értesítik?

Amennyiben az elővásárlásra jogosultakat nem értesítik ingatlan eladás esetén, de az elővásárlásra jogosult később bármikor értesül az ingatlan eladásáról, akkor későbbi is élhet az elővásárlási jogával. És ha él ezzel, akkor az elővásárlásra jogosulté lesz az ingatlan. Ez a nagy kockázat miatt fontos, hogy az elővásárlásra jogosultak értesítése ne maradjon el!

Probléma-e amennyiben a megvásárlandó ingatlanra jelzálogjog, vagy végrehajtási jog van bejegyezve?

Nem probléma, amennyiben az alábbi feltételek teljesülnek.
Gyakran előfordul, hogy egy eladásra szánt ingatlan az eladó hitelének biztosítéka, ezért jelzálogjog, ill. elidegenítési és terhelési tilalom van “bejegyezve” az ingatlanra, vagyis az ingatlan tulajdoni lapjára. Ilyen esetben leggyakrabban a vételárból kerül megfizetésre az eladó hitele, amely megfizetés a vételár részét képezi. Azonban az is előfordulhat, hogy az eladó a fenti terheket (jelzálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom) egy másik ingatlanára “viszi át”.
A problémát az jelentheti, amennyiben az eladó hiteltartozása meghaladja az ingatlan értékét. Ilyen esetben a vételárból nem lehet teljesen tehermentesíteni az ingatlant.
Előfordul, hogy egy ingatlanra végrehajtási jog van bejegyezve az ingatlan tulajdonosának valamilyen tartozása miatt. Végrehajtási jog esetén is az ingatlan tehermentesíthető a vételár terhére. És a végrehajtónak kifizetett összeg a vételár részét képezi.
Bármelyik fenti esetben a tehermentesítés folyamatának az adásvételi szerződésben való rögzítése és maga a tehermentesítés nyomon követése az adásvételi szerződést készítő ügyvéd feladata. Ezért fontos, hogy olyan ügyvédet bízzon meg, aki alkalmas a tehermentesítési folyamat sikeres elintézésére. Illetve amennyiben a megvásárolandó ingatlan a fenti terhek bármelyikével terhelt, akkor sose adjon az eladónak az adásvételi szerződés megkötése előtt úgy vételárrészt, hogy arról az ügyvédje nem tudott!